Kérlek támogasd a Rádiómúzeumot működtető Alapítványt
A támogatásoddal a Rádiómúzeum létezését segíted!

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
 

A vállalat elődei közül az elsőt Kremeneczky János bécsi izzólámpagyáros alapította 1913-ban Magyar Wolframlámpagyár néven, s az Elektromos Művek Váci úti épületében kezdte meg működését.

1917-ben az Egyesült Izzó betársult a cégbe, amely ez évtől Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János Rt. néven működött tovább.

1922-ben a bécsi gyáros egy másik céget is alapított Kremeneczky Elektromos Művek Rt. néven, és egyidejűleg új korszerű gyárat épített a Váci út 99. szám alatt, ez a cég vette fel 1924-ben az Orion Villamossági Rt. nevet. Később visszavásárolta az Egyesült Izzótól a részvényeket, s 1926-ban két vállalatát Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt. néven egyesítette.

Az Orion márkavédjegy 1925-ben indult világhódító útjára elsősorban rádiólámpák, rádiócsövek és rádiókészülékek gyártásával. Bottlik József 1924-ben tervezte a cég jellegzetes “háromfejes” 

védjegyét. 1930 körül a már külföldön is ismert és keresett Orion védjegyű rádiókészülékekből naponta körülbelül 50 darabot gyártottak.
Az Orion termékeit a harmincas évek közepétől iparművészek tervezték, leghosszabban Novák András dolgozott a cég számára. Minden üzleti év termékeit egységes stílus jellemezte.
1931-ben pénzügyi nehézségei miatt Kremeneczky kénytelen volt eladni budapesti gyárainak részvényeit az Egyesült Izzónak, amely tőkeerejével, piaci kapcsolataival nagy távlatokat nyitott az Orion gyár előtt. 1934-ben az Orion rádiók 90 százaléka már külföldön talált vevőre.
Az úgynevezett néprádiók gyártását első kiadását (Horthy néprádió) 1939-ben kezdték, a másodikat (Rákosi néprádió) 1949-ben és 1954-ig folytatták, amelyek a gyár nagy szériában készített rádiótípusai voltak. 1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25-30 százalékát az Orion bonyolította le, és a világ sok országában gyártottak Orion licenc alapján rádiókat. Maga a háború csak kisebb károkat okozott az épületekben, a gépekben, valamint a meglevő nyersanyag- és készárukészletekben. Szinte azonmód újjászervezték a termelést, s a gyár elsősorban háborús jóvátételre és szovjet megrendelésre dolgozott.

1947-ben a cég felvette az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat nevet, egy évvel később államosították, 1949-ben pedig úgynevezett nemzeti vállalattá szervezték át.

50 éves az Orion

Az Orion egyik részlege, a műszerosztály jóvátételre elektronikus mérőműszereket (szignálgenerátorokat, csővoltmérőket) gyártott, amely aztán 1950-ben kivált a gyári szervezetből, és magját képezte a megalakuló Elektronikus Mérőműszerek Gyárának.

Az orvosi üvegáru- és hőpalacküzem is önállósult 1951-ben, a megmaradt Orion pedig Kőbányára költözött. 1963-ig foglalkozott rádiókészülékek gyártásával, számos külföldön is ismert konstrukció (például Pacsirta, Fecske) került sorozatgyártásba. Az Orion fejlesztette ki és kezdte gyártani az első hazai tévéket: 1955 és 1975 között 40 készüléktípust dobtak piacra, s itt készült el 1968-ban az első magyar színes TV.

A KGST-piac összeomlása nehéz helyzetbe hozta az Oriont, és ellene csődeljárás indult 1991-ben. Helyzetén a dél-koreai Samsung céggel létrehozott vegyes vállalat, a saját boltban történő értékesítés sem segített. A vergődő vállalatot 1993-ban az orosz Jukosz olajóriás egyik érdekeltsége, a Juganszknyeftyegaz vásárolta meg az ÁVÜ-től, majd 1997-ben többséget szerzett benne a szingapúri Thakral-csoporthoz tartozó TPL Investments Pte Ltd, amely a Jászberényi úti üzemben ma is Orion márkanév alatt forgalmaz TV-ket.

  alt    alt alt alt alt   alt alt alt alt alt alt alt alt    alt  alt alt alt  alt   alt

 

Kiegészítő információk