Kérlek támogasd a Rádiómúzeumot működtető Alapítványt
A támogatásoddal a Rádiómúzeum létezését segíted!

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Az EKA gyár neve a tulajdonos, Engel Károly nevéből származik. A gyár főleg a Standard által gyártott félkész rádió alaplemezeket szerelte saját dobozaiba, melyek sokak szerint igen szépek voltak. 1947-ig, az államosításig gyártottak rádiót.

Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárát (EKA) 1888-ban alapította Engel Károly. Jómódú zsidó családból származott, gazdasági, banki szakember lévén bejárta egész Európát. Technikai érdeklődéssel is megáldott kiváló üzletember külföldi útjain hamar felismerte a fogyasztási céllal termelt elektromos energiában rejlő lehetőségeket.
Kezdetben saját, VI. kerületi háza földszintjén rendezett be két helyiséget, ahol a Németországból importált, a Concardy cég által előállított szénkeféket és ívlámpaszenet árulta, illetve ezek értékesítését közvetítette a hazai piacra.
Az elektromos áram hazánkban is egyre terjedő felhasználása kedvezett az üzletnek, hiszen Engel elsőként lépett be erre az „új” piacra. Kiváló érzékkel választotta ki közvetlen üzlettársait, munkatársait. A kezdetben 3-4 alkalmazottal működő kis vállalkozást alig 2 év elteltével bővíteni kellett az egyre növekvő igények miatt. Egy új szerelőüzem fölállítására is hamarosan sor került. Ily módon már lehetőség nyílt arra, hogy ne csak eladja a német árukat, hanem nyersanyag beszerzése révén maga szerelje össze és hozza forgalomba az új termékeket. Az 1900-as évek elején már 15-20 alkalmazott, többségében nő és fiatal dolgozott a foglalatok, kapcsolók, biztosítékok összeszerelésén.
1905-ben Holitscher Pál személyében okleveles gépésztechnikus kerül a céghez. Holitscher Pál Holitscher Lipótnak, a Kereskedelmi Bank igazgatójának a fia, 1875. június 16-án született, és a zürichi műegyetemen szerezte mérnöki diplomáját 1888-ban. A Ganz és Társa gyár kísérleti laboratóriumát vezette, mikor belépett Engel Károly vállalatába. Az idős és beteg Engel 1906-ban eladta az EKA gyárat a fiatal és ambiciózus Holitschernek, akinek személyében biztosítani látta a gyár jövőjét. Nem tévedett.
A személyi változás nem érintette az EKA cég elnevezését, és Holitscher folytatta a fejlesztéseket, bővítette az üzletet, tevékenysége elősegítette a további fejlődést. 1910-ben már 50 állandó alkalmazottal a cég új, nagyobb épületbe költözik a Vörösmarty utca 16 szám alá. 1913-ban az Engel Károly cég Magyarországon elsőként jelentette meg, a villamos szakmában ma már jól ismert, szakkatalógust Rátkay Tivadar szerkesztésében. Holitscher részt vesz a Magyar Elektrotechnikai Egyesület megalapításában. Az egyesület folyóiratát „Elektrotechnika” címen sokáig a vállalat szerkesztősége jelentette meg.
Az első világháború után újabb költözés vár az Engel Károly gyárra, ezúttal egy 700 négyzetméteres területen alakítják ki az üzemet a Bethlen Gábor utca 21-23. szám alatt.
A húszas évek a jelentősebb európai vállalatokkal történő együttműködések jegyében telnek, mely további fejlődés biztosít a cégnek. A szerződések révén ezeket a nagyvállalatokat idehaza egyedül az EKA képviseli. 1925-ben az EKA cég Törökországban is megjelenik Joseph E. Cohen képviseletében. A két világháború között gyarapodnak a balkáni kapcsolatok. Holitscher öt céget alapít öt különböző városban, Belgrádban, Bukarestben, Zágrábban, Kolozsvárott és Temesvárott.
Holitscher fia, Géza szintén mérnökként 1930 őszén kapcsolódik be a munkába. Öt év múlva pedig már tulajdonos is a cégben, pedig saját bevallása szerint az elektrotechnika üzleti része sosem érdekelte.
1930 őszén Holitscher Pál fia is bekapcsolódott a cég munkájába, előbb mint mérnök szakember, 1935-től pedig mint tulajdonos. Holtischer Géza 1906-ban született, 1924-ben érettségizett, majd apjához hasonlóan, Svájcban a zürichi egyetemen szerzi meg mérnök diplomáját 1929-ben.
Az immár családi vállalkozásban működő cég a harmincas években elindítja a műszer-tömeggyártást, melynek kialakítása Holitscher Géza és Szűcs Sándor nevéhez kötődik. Az első, nagyobb mennyiségben előállított műszer az Orion gyár számára készült elektromos indikátor volt, mely a rádiókészülékben a keresett állomást fénycsíkkal jelezte. A cég nemzetközi szabadalmai közül meg kell említeni a Reich-fogó-t, feltalálója Reich Ernő nevéről nevezeték el. A mérőműszer, - mely vezetékbontás nélküli méréseket tett lehetővé váltó-és egyenárammal egyaránt -, hazai és nemzetközi piacon is keresett cikk volt. (Almási Tibor olvasónk észrevétele szerint a Reich-fogóval csak váltakozó áram mérhető a vezeték megbontása nélkül.)
1931-től a cég egyik jelentős és komoly jövedelmet eredményező vállalkozása indult meg, a hanglemezgyártás. A berlini Carl Lindström vállalattal együttműködve gramofonokat és hanglemezeket gyártottak. 1935-ben pedig a két cég megállapodott az Orion hanglemezek magyarországi gyártásáról. Talán a hanglemezgyártás volt Holitscherék utolsó békés jellegű befektetése. A háborús körülmények, az antiszemitizmus erősödése ezen a téren is éreztette hatását. A berlini cég 1942. szeptember 8-án felmondta az együttműködést. A vállalatot a hazai zsidótörvények is jelentős mértékben sújtották. Az 1938-ban elfogadott zsidótörvények okozta bizonytalanság miatt le kellett állítani a fejlesztési terveket. A második világháború alatt az EKA részt vett a német és a magyar hadsereg felszereléséhez szükséges szállításában - jellegéből adódóan természetesen elektromos ipari termékek gyártásával és szállításával. Szállítottak a MÁV-nak, a postának és az Elektromos Műveknek. A vállalat munkáját 1944-ben sokféle tényező nehezítette. Akadozott a nyersanyagellátás, a vállalat alkalmazottainak élelmezése. Ennek megoldására a vállalat élelemtárat alakított ki Kiss Imréné vezetésével. Az élelmet különféle úton-módon szerezték be, felhasználva a vállalat üzleti kapcsolatait is. 1944. október 15-én a nyilas hatalomátvétel után Szalay Rezső mérnök, aki a műszerrészleg egykori vezetője volt, utasítást adott a gyár leszerelésére, az anyagok, a gépek és áruk Németországba szállítására. Elsősorban a vörösrézből készült áruféleségeket kellett becsomagolni és nyugatra szállítani, ezt azonban sikerült kijátszani és a ládákat valójában egy budafoki borpincébe rejtették el és később visszakerültek a gyárba. A gépek és az anyagok megmentésében a középvezetők mellett a Bethlen utcai részleg több dolgozója is közreműködött.
Az időközben előrenyomuló Vörös hadsereg az EKA vállalat épületeit és környéküket 1945. január 10-én érte el. A harcok okozta rombolást mind a Vörösmarty utcai központ, mind a Bethlen utcai részleg jelentősebb károk nélkül átvészelte.
Az érdemi munka mindkét üzemben 1945 áprilisában indulhatott meg teljes körűen. Három évvel később 1948. március 25-én, meginduló államosítás minden olyan céget érintett, mely száz főnél több alkalmazottat foglalkoztatott. Az intézkedés nem kerülte el az EKA céget sem. A cég kereskedelmi részlegét különválasztották, ebből VILLÁRD kereskedelmi vállalat néven önálló vállalat jött létre - a későbbi VILLÉRT elődje. A korábbi EKA hanglemezstúdióból, a gramofon-és a lemezjátszó-gyártó részlegből megalakult a Tonalit Hanglemezgyár. Az államosításkor a vállalat az Elektromos Készülékek- és Anyagok Gyára nevet kapta.

120 éves az EKA1989 után a vállalat kisebb nagyobb sikerrel küzdött a fennmaradásáért. A piacon való megmaradását tíz évvel ezelőtti újraalapítása tette lehetővé. A több millió forintos beruházás keretében 1996-ban HOFEKA néven létrehozott társaság lett az 1888-ban alapított EKA Rt. jogutóda, amely nagy tekintélyt és ismertséget szerzett magának Magyarország közvilágításában és a nagyfeszültségű távvezeték-szerelvények gyártásában.

Pári Mirella Mirjám
 

 alt alt alt 

Kiegészítő információk