1950-től a vakokat, gyengénlátókat és más megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalatok önálló megyei vállalatokká alakultak, profiljuk fokozatosan szélesedett. Létrejöttek a „Kerületi Kézmű”-nek nevezett szövetkezetek. 1953-ban a Tanács összevonta a budapesti kerületekben és országszerte működő kézművesipari szövetkezeteket, és létrejött a Fővárosi Kézműipari Vállalat. 1978-ban az országos nagyvállalat több mint tízezer dolgozója másfél milliárd forint értékű terméket állított elő, a munkavállalók 80 százaléka megváltozott munkaképességű volt.