Kérlek támogasd a Rádiómúzeumot működtető Alapítványt
A támogatásoddal a Rádiómúzeum létezését segíted!

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

1913. - 2001. május 5.

Az iskolái elvégzése után 1936-ban kapott diplomát a Műegyetem gépészmérnöki karán. Mint frissen végzett mérnököt, jó ismerősként, Magyari Endre ajánlotta be a Posta Kísérleti Állomásra, egy olyan időszakban, amikor a Magyar királyi Posta feladatköre a visszafoglalt országrészek miatt alaposan megnőtt, a rádióhálózatot bővíteni kellett. Elsőnek 1938 őszén a 3/0,75kW-os Telefunken adó Kassai telepítésében vett részt.  A csapatra, amely a kassai rádióállomás és stúdió felélesztését vállalta, még sokféle feladat várt, ehhez természetesen Kassára költöztek, hogy naponta részt vehessenek a munkákban. 
A Posta Kísérleti Állomás Susánszkyt tervezési feladatokkal bízta meg, nevéhez fűződik a csehek által leszerelt kassai rádióstúdió újratervezése és szerelésének irányítása. 1941 szeptemberétől a megalakult Rádiófelügyelőség létszámában már Susánszky László irányította a kassai rádióállomás munkáját. A Kassai stúdió új berendezése 1942. július 8-án került átadásra.
Másik komolyabb munkája 1941 végén a Kolozsvári rádióállomás új 1,25kW-os műsorszóró adójának tervezése volt, majd tervei alapján az adóberendezést a Posta Kísérleti Állomás műhelyében készítették el. A csomagoló papírra rajzolt tervet Susánszky megőrizte, még 1987-ben is birtokában volt.
A Posta Kísérleti Állomás, valamint a Kolozsvári rádióállomás szakembereinek összmunkája nyomán 1942. február 18-án kezdődtek a próbaadások Kolozsváron. Az adó a 267,4 méteres hullámhosszon kezdett sugározni, a megnövelt teljesítményről először 1942. május 15-én lehetett olvasni a Rádióéletben.
Az adó végfokozatát azonos típusú csövekkel építették meg, mint a hasonló teljesítményű Standard közvetítő adókét: négy darab TA4/1500 típusú, 1,5kW-os trióda alkotta a végerősítőt, parallel-ellenütemű kapcsolásban.
A modulálás az utolsó előtti fokozatban történt, az itt alkalmazott PB3/800 típusú pentóda fékezőrácsának vezérlésével.
Az új adóberendezéshez megfelelő antennára is szükség volt, ezért a 76 méter magas ernyőantenna tornyát átalakították (földtől) szigetelt, negyedhullámú úgynevezett önsugárzó toronnyá.
Susánszky felelős beosztást kapott, mint a 30kW-os kassai rádióállomás vezetője, egyben a kassai Rádióhivatal vezetője. Illetékességébe tartozott a kassai (enyickei) rádióállomás és a kassai stúdió, a miskolci közvetítő állomás, a kassai valamint az ungvári repülőtéri rádióállomás a nagyidai iránymérővel. 
Kolozsvár önálló Rádióhivatal volt, független a Kassai hivataltól, de az 1,25kW-os adó műszaki ellenőrzésére Susánszky László rendszeresen utazott Kassáról Kolozsvárra. 
1944 októberében elkezdték a berendezések leszerelési és csomagolási munkáit az enyickei rádióállomáson. Ugyanezeket a munkákat halogatták a miskolci rádióállomáson, majd 1944. november 13-án a miskolci rádióállomás vezetője telefonon jelentette Susánszkynak, hogy német katonák aláaknázzák a rádióállomás berendezéseit, végül értesítette, hogy a robbantás megtörtént. Ez szomorú meglepetést okozott Kassán, annyira, hogy hatvagonnyi berendezést azonnal elindítottak Nyugat-Magyarországra, Magyaróvárra. December 6-án teherautóval hozták el az utolsó szállítmányt. A Kassai rádióállomás kisebb egységeit Magyaróváron, a nagyobbakat Pápa közelében egy pusztai épületben raktározták el. Ez utóbbiak megmaradtak, de a Magyaróváron raktározott anyagok eltűntek. 
Susánszky próbálta elszállítani és megmenteni a 3/0,75kW-os un. MATOM adót, de a nyilasok megfenyegették és megakadályozták a berendezés elszállítását. Susánszkynak menekülni kellett a Kassai nyilasok elől…
 
Susánszkyt Magyaróváron német híradós tisztek keresték meg, hogy segítsen feléleszteni a Belgrád alatt lebombázott, vasúti kocsikra szerelt 20kW-os Princz Eugen-adót, melyet Bécsben, vagy környékén szándékoztak újból üzembe állítani. Susánszky mindenfélére (anyag-, szerszám- és műszerhiányra, stb.) hivatkozva kitért a megbízás alól tudva, hogy vége a háborúnak, nem szándékozott a németek oldalán elhagyni az országot.
A háború végén, a Magyar Posta 28 rádiómérnökéből 22-en, a visszavonuló német hadsereggel elhagyták az országot, nyugatra menekültek. Susánszky László egyike volt annak a hat rádiómérnöknek, akik Magyarországon maradtak. 
Lakihegy újjáépítése a Pápa mellett elrejtett 20kW-os Telefunken adó visszaszállításával és helyreállításával kezdődött. Susánszky ebben jelentős szerepet vállalt, mert egyike volt annak a három postamérnöknek, akik tudtak rádióadót tervezni. A 20kW-os Telefunken adóhoz a 120kW-os Standard nagyadó megmaradt csövével egy 50kW-os végfokozatot tervezett, melynek tápegységét a megmaradt roncsanyagokból építették össze. Természetesen a kivitelezés ellenőrzése és a végfok élesztése is az ő feladata lett. A növelt teljesítményű végfokkal 1946. december 21-én szólalt meg a Lakihegyi adóberendezés, mely akkor Közép-Európában a legnagyobb volt. 
Ez akkor nagyon nagy esemény volt, az üzembe helyezés alkalmából Tildy Zoltán köztársasági elnök is megjelent. Nem véletlenül! Közép-Európa városai és rádióállomásai nagyrészt romokban hevertek, a német adók többségét hadizsákmányként leszerelték. Bécs még 1948-ban is csak egy 10kW-os adóval, Bukarest 12kW-al sugárzott. Belgrádnak és Zágrábnak 20kW-os adói maradtak. A környező országok közül egyedül Magyarország rendelkezett 50kW-os nagyadóval, melyen keresztül a Magyar Rádió nemcsak az egész ország, hanem külföld felé is hallathatta a hangját.
 
Az 1950-60-as években Susánszky László a Posta Rádióműszaki Hivatalát igazgatta, egyben több fontos beruházást irányított. Működése alatt valósult meg a magyar TV műsoradás, cserélték a közvetítő adókat 1,25kW-ról először 7, majd 15kW-ra, és erre az időszakra esik a Balatonszabadi adóállomás üzembe helyezése is.
Egy érdekesség, hogy érdemei ellenére miért nem említi Sugár Gusztáv „A Magyar rádió története a felszabadulásig” című könyvében Susánszky László nevét? Mert a Széchenyi-hegyen leszerelt 1kW-os BHG TV-adót Susánszky Miskolcon kívánta felállítani, de Sugár Gusztáv, aki akkor a Pécsi rádióállomást vezette, pártvonalon lobbizott és elérte, hogy az adó Pécsre, a Misina-tetőre kerüljön. Pécs-felé nem volt meg a műszaki feltétele a TV műsor átküldésének, valahol a hegyoldalban egy vevőkészülékkel, változó minőséggel fogták a Budapesti TV-adót. Sugár Gusztáv és támogatói ennek ellenére erőlködtek… A kölcsönös sértődöttség miatt Sugár Gusztáv lemaradt Susánszky értékes információiról a Kassai és a Magyaróvári rádióállomásokkal kapcsolatosan, ezek hiányoznak is a könyvéből.
Sugár Gusztáv második könyvében utal rá, hogy 1960 májusában Becz Sándor személyében már új igazgatója volt a Rádióműszaknak. Susánszky utolsó aktív éveiben a Távközlési Kutató Intézetben dolgozott, majd nyugdíjasként 1988-tól került kapcsolatba a Postamúzeummal, teljesítve kisebb megbízásaikat. Visszaemlékezéseit az 1990-es Postamúzeumi Évkönyvben közölték.
Susánszky László, 2001. május 5-én, életének 88. évében hunyt el, a Rádiótechnikában Dósa György írt róla nekrológot.
                                 
Balás B. Dénes

Kiegészítő információk