Kérlek támogasd a Rádiómúzeumot működtető Alapítványt
A támogatásoddal a Rádiómúzeum létezését segíted!
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.


Magyar természettudós, fel-találó, bencés szerzetes, kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István, rendi neve lett az Ányos. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása és a feszültségsokszorozás felismerése. Bár az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már 1746-ban megjelent, az elektrodinamika kutatása és oktatá-sának bevezetése az ő nevéhez köthető. 1844-ben hirdették ki azt a törvényt, amely szerint a magyar a közoktatás nyelve. 1845-től megkezdődik a magyar nyelvű oktatás az egyetemen. Nagy nehézséget okozott azonban az egységes magyar műszavak hiánya, ezért először a magyar tudományos nyelvet kellett kialakítani, mielőtt a rendelkezést teljes egészében végre lehetett volna hajtani. Jedlik is részt vett a munkában, melynek célja az volt, hogy – különösen a középiskolai oktatás szá-mára – megállapítsák a magyar tudományos műnyel-vet, melyhez – Kazinczy Ferenc és Czuczor Gergely unszolására – elkezdte megalkotni a magyar műszaki és természettudományos nyelvhez szüksé-ges szakszavakat. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1. számú tagja. Kevesen tudják, hogy a szódavíz is az ő találmánya. Iskolákat, utcákat, társaságot és versenyt neveztek el róla.

Kitüntetései:
• 1855 – a párizsi világkiállítás bronzérme
• 1873 – „Haladásért érdemrend”
• 1879 – II. osztályú Vaskorona-rend

Kiegészítő információk