Kérlek támogasd a Rádiómúzeumot működtető Alapítványt
A támogatásoddal a Rádiómúzeum létezését segíted!
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Brassó, 1895.11.30. - Budapest, 1967.10.10.


Brassóban született , ahol szülei meglehetősen ismert emberek voltak. (Apja ügyvéd és képviselő, anyja a Nőegylet szervezője.) 1913-ban felvették a Budapesti Műegyetemre, el is kezdte tanulmányait, de a világháború közbeszólt, neki is megváltoztatta életét, 19 évesen be kellett vonulnia.

1923. decemberében 17-én megkapja a Gépészmérnöki Oklevelét. 
Első lehetőségként, mint gépészmérnök-gyakornok a Ganz Danubiusnál helyezkedik el, 1923 május 14-től 1924 május 7-ig műhelymérnökként alkalmazzák.
1924-ben a Posta Központi Távírdán kap munkát, majd 1924 októberétől a Posta Kísérleti Állomáson óradíjas mérnök. Még Brassóból jó barátja Magyari Endre, aki ekkor már a Kísérleti Állomás mérnöke. 
Még 1926-ban elindult a Rádióban a Rádióamatőrposta című műsor, melyet eleinte Magyari Endre vezetett, majd átadta Zakariás Jánosnak. Ő 1926 szeptemberétől közel 12 éven át szerkesztette és olvasta üzeneteit ebben a műsorban. A rádióhallgatók tanácsokat kértek rádiókészülék építésre, antenna létesítésére, hibák elhárítására és sokszor jogi problémákra is. A postamunka olyan méreteket öltött, hogy külön borítékot nyomattak „Zakariás János p. mérnök RÁDIÓAMATÖRPOSTA szerkesztője” felirattal. Zakariás csak 1926 és 1938 között 375 előadást tartott a Magyar Rádióban. A Rádióamatőrposta hetenként egy alkalommal, keddi napokon jelentkezett félórás adásidővel.
Zakariás Jánost ott látjuk 1927 május 18-án Lakihegyen abban a bizottságban, melynek feladata az új nagyadó helyének kiválasztása. A bizottságot Paskay Bernát vezeti, Magyari Endre és Zakariás János a rádiós szakemberei. Azután ott látjuk a már elkészült adó végszerelésénél, tevékenyen közreműködik kisebb hibák elhárításában, de ellenőrzi az antennatornyok építését is.
A Lakihegyi 120kW-os, új adó építésénél valószínűleg az antennaépítés felügyeletét kapta, mert hagyatékában meglehetősen sok fényképfelvételt volt a toronyépítésről. 
Zakariás kb. 1927 óta fényképezett, felvételei egyre jobb minőségűek lettek, bár végig amatőr szintű technikát mutatnak. Zakariás fényképész és technikai érdeklődésére jellemző, hogy az első Lakihegyi 150 méteres tornyokra is bátran felmászott pár felvétel kedvéért, majd pár évvel később az új nagy (314 méteres) toronyra ment fel. Felvételeit az új torony 150 méteres magasságában a kikötési pontok szereléséről készítette.
Zakariás János jó kapcsolatot tartott a Marconi cég Budapesti képviselőjével és ennek is köszönhetően 1939 tavaszán a Marconi cég meghívta tanulmányútra, Londonba.
A Posta Kísérleti Állomás támogatta a meghívást és február 15-én hat napos hivatalos tanulmányútra küldte mérnökét, névleg a „londoni Marconi cég angliai gyártelepein a hajózási rádió adó- és vevőberendezéseinek tanulmányozására”. Természetes, hogy Őt elsősorban az újdonság, a távolbalátás érdekelte. Pár napig a Southhamptoni gyárban lehetett és látta, hogy már szalagon gyártották a televízió készülékeket. Hazafelé utazva Hollandia felé került és látogatást tett Eindhovenben a Philips Műveknél. Nagyon jókedvűen, élményekkel gazdagon tért haza.
1941-ben hivatalosan is megalakult a Rádiófelügyelet, melynek Budapesti és egyben Központi irodája a Posta Dob-utcai (minisztériumi) épületében székelt. Zakariás Jánost 1941 júliusában kinevezték Postaműszaki tanácsossá, majd 1941 szeptemberében áthelyezték a Posta Központi Rádiófelügyelőséghez. Itt novemberi kinevezését követően a 2. Műszaki Osztály B. Gazdászati csoportját vezette. 
A háború végén Zakariás közreműködésével egy kis összeesküvés készült a Kolozsvári rádióadó megmentésére. A vasúti szállítást intéző műszerész Magyaróvár helyett Tárnokra javította ki a szállítási címet, Tárnokra pedig Zakariás küldött teherautót, amely 1944 karácsony előtti napokban Budapestre vitte a berendezést. A Kolozsvári adót a Páva-utcában a Kábel-hivatal pincéjében rejtették el. 
Az eset a nyilasok tudomására jutott és elrendelték Zakariás tanácsos felelőségre vonását. Ez akkor a halálát jelenthette. 1945 január 9-én bement a Rádiófelügyeletre dolgozni és este nem tért haza. A család hiába várta, mert a Nemzeti Számonkérő Szék emberei letartóztatták és a Várba vitték. későbbiekben Zakariás soha nem hivatkozott erre az adómentésre, nem kapott érte kitüntetést, előnyöket. Ha beszéltek róla a családban, vagy Magyari Endrével, mindig az volt az álláspontja, hogy „tettem a dolgomat, ez volt a kötelességem...” 
Későbbiekben Zakariás János soha nem hivatkozott erre az adómentésre, nem kapott érte kitüntetést, előnyöket. Ha beszéltek róla a családban, vagy Magyari Endrével, mindig az volt az álláspontja, hogy „tettem a dolgomat, ez volt a kötelességem...” 1945 júniusában a Kereskedelem és Közlekedésügyi Miniszter Zakariás Jánost áthelyezte a Posta Kísérleti Állomásra és megbízta annak ideiglenes vezetésével.
1946 nyarán felmentik a Kísérleti Állomás ideiglenes vezetői megbízatása alól és az újonnan kinevezett Dr. Barna János „hivatalvezető” helyettese lett.
Ezután alig tudjuk mivel foglalkozott, ott dolgozott a Kísérletin, de fokozatosan visszahúzódott. Magyari Endrével barátilag többször beszélgettek, hogy Zakariás vállaljon valami komolyabb tevékenységet az új rendszerben, publikáljon stb., de Zakariás nem akart... Valami elromlott benne...
Zakariás János 1955-től a Posta Műszerüzem állományába kerül és nyugdíjazásáig ott is marad. Fizetése meglehetősen alacsony, de a postaműszaki igazgatói szolgálati címét használhatja.
1960 januárjában nyugdíjazzák, megköszönik négy évtizedes munkásságát és 1000.-Ft (!) jutalomban részesítik. Fizetése és nyugdíjazásakor kapott jutalma világosan kifejezik, hogy a KPM és a Posta vezérigazgatóság vezető tisztviselői nem ismerték vagy nem vették figyelembe korábbi munkásságát, érdemeit és egyáltalán csak kötelességből, netán udvariasságból foglalkoznak vele.
Tanított Posta Műszerész Tanonciskolában, mely a Posta Híradástechnikuma, majd a Villamosipari Technikum Híradástechnikai Tagozata nevet kapta, majd 1954-ben Puskás Tivadar Távközlési Technikumra keresztelik át.
Zakariás sovány, szikár alkat és nagyon erős dohányos volt, valószínűleg ez is hozzájárult időskori betegsége kialakulásához. 72 éves korában, 1967 október 10-én tüdőrákban halt meg.
Hamvait a Farkasréti temetőben egyik öccse sírjába helyezték el.


Kiegészítő információk