Kérlek támogasd a Rádiómúzeumot működtető Alapítványt
A támogatásoddal a Rádiómúzeum létezését segíted!

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Arad, 1900. január 10. - Budapest, 1968. április 09.

Postai szolgálatát 1922-ben kezdte a Kísérleti Állomáson. Már műegyetemi hallgató korában készített tanulmányokat a vezeték nélküli táviratozásról, és a Kísérleti Állomáson elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót. Tervei alapján valósult meg az 1 kW-os csepeli adóállomás. Ezt követően számos adóberendezés tervezésében, kiépítésében, üzemeltetésében vett részt, irányította a munkákat, és nevelte a fiatal technikusokat. Ezen munkái közül legjelentősebb, hogy 1923-ban üzembe helyezi a Posta által megvásárolt Huth adókat. Nevéhez fűződik a hazai műsorsugárzás megindítása. A kísérleteket az 1924-ben vásárolt 2 kW-os Telefunken adóval végzi. Legendás az a tevékenysége, mellyel az első műsorsugárzásban részt vett a Posta Kísérleti Állomás udvarán felállított, bútorszállító kocsiból átalakított első stúdióban. 1926 és 1937 között több mint száz előadást tartott a rádiótechnika és a távolbalátás tárgyköréből, propagálva ezzel a témakör hazai alkalmazását.

Ezt követően megtervezi az országos rádióhálózatot, és irányítja a Laki-hegyi, székesfehérvári rövidhullámú adó és a budapesti stúdió megvalósítási munkáit. 
Rendkívül gazdag irodalmi működését sok könyv és cikk mutatja. Ő javasolta az 1940-es évek közepén, hogy a "gyengeáramú elektrotechnika" szót helyesbítsék a lényeget jobban kifejező "híradástechniká"-ra, illetve "távközléstechniká"-ra. 
1957-ben, amikor 12 év szünet után ismét visszakerül a Kísérleti Intézethez, folytatja a rádió-műsorszórás fejlesztése terén aktív munkáját. Emellett azonban számos más területen is új eredményeket dolgoz ki. Jelentős a grafikusszámítások terén kidolgozott néhány új módszere, amit könyvsorozatban tett közzé. Különleges érdekessége van azoknak a pedagógiai kutatásainak, amelyekkel a gravitációt kívánta mindenki számára érthetővé és szemléletessé tenni. Világméretű kísérletsorozatot szervezett annak bizonyítására, hogy az elmélete alapján érthetővé tett gravitáció nem mond ellent semmilyen fizikai jelenségnek. Ezek az elképzelései a fizikusok körében nem keltettek visszhangot. 
Több kitüntetést kapott, számos egyesületben töltött be vezető funkciót. 

Főbb művei:

  • A Laki-hegyi új nagy adóállomás erősáramú és rádiótechnikai berendezése. Elektronika, 1934. május
  • A híradástechnika közös alapelvei. Bp., 1943.
  • Rádió-méréstechnikai tanácsok. Bp., 1947.
  • Tégladiagramok. Bp., 1958.
  • Grafikus számítások a híradástechnikában. Bp., 1966.


Kiegészítő információk