Budapest, 1899. június 3. - Honolulu, 1972. június 13.
1961-ben „a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” orvosi-élettani Nobel-díjat kapott – annak ellenére, hogy ő maga nem volt orvos. A távközléssel foglalkozó mérnökök Békésyt „az eddig egyetlen Nobel-díjas postamérnökként” tartják számon – pedig villamosmérnök se volt; diplomáját a berni egyetemen kémiából szerezte, a doktorátust pedig a budapesti Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetemen, Tangl Károlynál, fizikából. Budapesten született, de hamar elkerült Budapestről. A Békésy család először Münchenbe, azután Törökországba költözött. 1913-ban Budapesten kezdte el a gimnázium 5. osztályát és Svájcban fejezte be. Svájcban élte át a világháborút. 1916 őszén érettségizett a zürichi Minerva Intézetben, majd – minthogy Svájcban 18 évesnél fiatalabb nem kezdhetett felsőfokú tanulmányokba – fél évig műszerésztanonc volt Zürichben. 1917 októberében, alig hogy elkezdte az egyetemet, behívták katonának, de 1918 elején visszaengedték, hogy folytathassa tanulmányait. Bernben az egyetemen matematikát, fizikát, csillagászatot, főleg pedig kémiát tanult, majd 1921-ben vegyész oklevelet szerzett. 1923-ban Budapesten doktorált fizikából. 1968-ban Békésy György így emlékezett vissza az 1922-23-ban Budapesten, Tangl Károly irányításával töltött doktoranduszi évekre: „A budapesti egyetem igen különbözött a bernitől...
1961-ben „a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” orvosi-élettani Nobel-díjat kapott – annak ellenére, hogy ő maga nem volt orvos. A távközléssel foglalkozó mérnökök Békésyt „az eddig egyetlen Nobel-díjas postamérnökként” tartják számon – pedig villamosmérnök se volt; diplomáját a berni egyetemen kémiából szerezte, a doktorátust pedig a budapesti Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetemen, Tangl Károlynál, fizikából. Budapesten született, de hamar elkerült Budapestről. A Békésy család először Münchenbe, azután Törökországba költözött. 1913-ban Budapesten kezdte el a gimnázium 5. osztályát és Svájcban fejezte be. Svájcban élte át a világháborút. 1916 őszén érettségizett a zürichi Minerva Intézetben, majd – minthogy Svájcban 18 évesnél fiatalabb nem kezdhetett felsőfokú tanulmányokba – fél évig műszerésztanonc volt Zürichben. 1917 októberében, alig hogy elkezdte az egyetemet, behívták katonának, de 1918 elején visszaengedték, hogy folytathassa tanulmányait. Bernben az egyetemen matematikát, fizikát, csillagászatot, főleg pedig kémiát tanult, majd 1921-ben vegyész oklevelet szerzett. 1923-ban Budapesten doktorált fizikából. 1968-ban Békésy György így emlékezett vissza az 1922-23-ban Budapesten, Tangl Károly irányításával töltött doktoranduszi évekre: „A budapesti egyetem igen különbözött a bernitől...

Életének utolsó hat évét töltötte itt, bölcs öreg emberként hódolva két legnagyobb szenvedélyének: az érzékeléskutatásnak és a művészettörténetnek. Sohasem nősült meg, nem alapított családot; „én a tudományt vettem el feleségül” – mondta egyszer baráti társaságban. Hamvait kívánsága szerint a Csendes-óceánba szórták (ősi polinéz szokás ez), hogy újból egyesüljenek a természettel. A szenvedélyesen kutató tudósoknak ahhoz a csoportjához tartozott, akik nem előre elgondolt úton haladnak a probléma megoldása felé, hanem hagyják, hogy maga a probléma vezesse őket. A megoldás során akármilyen ismeretlen területre
tévednek, nem adják fel, nem mondják azt, hogy „ez már nem az én szakterületem”, hanem akár autodidakta módon beássák magukat az új szakterület mélységeibe. Békésy a hírközlési, távközlési rendszer leggyengébb pontját, a telefonhallgatót akarta javítani, fejleszteni, így jutott el annak vizsgálatához, hogyan is működik az ember hallószerve. Rájött, hogy Helmholtz halláselméletének kísérleti ellenőrzése meglehetősen bizonytalan, ezért direkt kísérletekkel és megépített analóg modellekkel próbált a tények nyomába eredni. Kísérleteinek nagy részét nem élő emberen végezte. Állatkísérletekkel bizonyította be, hogy a hallószerv működése a halál beállta után is fennmarad bizonyos ideig, tehát egy felboncolt hallószerven is lehet tanulmányozni a hang által kiváltott valóságos folyamatokat. Megmutatta, hogy a belsőfülben, a csigában lévő alaphártya ugyanúgy feszítetlen, ahogyan a középfület határoló dobhártya az. Így a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének rezonanciájával. Bebizonyította, hogy a csigában a hang érzékelésekor nem szabályos állóhullámok alakulnak ki, hanem egy – ma úgy mondanánk: nem lineáris – hullám halad végig, amelynek amplitúdója a frekvenciától függően a mintegy 30 mm hosszú járat más-más helyén éri el maximumát. Azt is megmutatta, hogy e hullám csak a „gyújtó” szerepét tölti be a hangérzetet közvetítő idegsejtek működésében, melyhez az energiát a csigában elektrokémiai források szolgáltatják. Az emberi hallószerv működésére vonatkozó kutatások jelentős részét, amelyekért végül is Nobel-díjat kapott, Magyarországon végezte az 1930-as években és az 1940-es évek első felében. Stockholmban megépített audiométerének ősét, az első csöves audiométert Török Bélának, a Szent János Kórház fülész főorvosának ötlete alapján tervezte. Az Egyesült Államokban kiszélesítette kutatási területét: először csak a hallás és a bőrérzékelés közti hasonlóságot vizsgálta, végül pedig már a látás és általában minden érzékelés közös tulajdonságait, például az úgynevezett oldalirányú gátlást tanulmányozta. Élete során mintegy 160 tudományos dolgozatot publikált, s nem kevés a róla szóló magyar nyelvű irodalom sem.
Hazájában ma már széles körű megbecsülés övezi emlékét:
díjak
- a magyar Békésy-díjat az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület alapította 1975-ben, s azóta évenként odaítéli;
- a Postakísérleti Intézet szintén létesített egy Békésy emlékérmet érdemes munkatársai részére, amit 1980 óta évente több példányban is kiadnak;
- az Egyesült Államokban 1985-ben alapítottak Békésy-díjat, elég szigorú feltételekkel, ezért nem is kerül kiadásra minden évben),
iskola
- (Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközép-iskola, 1174 Budapest, Széchenyi u. 9-11.),
- laboratórium (Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Telematikai Tanszék Békésy György Akusztikai Kutatólaboratórium, 1118 Budapest, Budaörsi út 45.) van róla elnevezve.
Emlékének megőrzéséért sokat tett és tesz a Rádió és Televíziómúzeum, az egykori kollégák és tanítványok, köztük is első sorban Tarnóczy Tamás, a hazai akusztikusok nagy egyénisége.